21. fejezet - Részlet

Sziasztok! Tudom, tegnapra ígértem, de közbe jött egy-két dolog, amikkel még mindig hadilábon állok, szóval a hét folyamán hozom a fejezetet, de most csak egy részlete hoztam.
Jó olvasást, a héten még hallotok felőlem! ;)
Puszii
Regii

- Luke, helló, Logan vagyok. – mutatkozott be. – Zavarlak?

- Ja, nem dehogy.

- Csak szólni szeretnék, hogy nem tudok ma este menni a legénybúcsúra. – mondta, és nekem nagy kő esett le a szívemről, mert amitől még tartottam az a ma este lett volna. – Sajnos bent kell maradnom, estig, mert a kollégám lebetegedett.

- Ja, rendben, semmi baj. – feleltem a legnagyobb őszinteséggel. – Nem lesz akkora buli, szóval nem maradsz le semmiről.

- Akkor jó. – kuncogott fel. – Köszönöm, hogy meghívtál, jólesett, és szívesen mentem volna…

- Természetes. – jelentettem ki. – Szeretném, ha tudnád, hogy rendben vagy. Úgy értem, nem vagyok Rory apja és ez nem tőlem függ, de megkedveltelek, és úgy gondolom Rory jól lesz melletted.

- Köszönöm Luke. – mondta hálásan. – És attól, hogy nem te vagy Rory apja, még számít a véleményed, és örülök, hogy így érzed.

- Rendben.

Ebben a pillanatban láttam meg a sarkon befordulni a buszt.

- Most viszont mennem kell, Logan köszönöm, hogy szóltál. – mondtam. – Majd holnap találkozunk a vacsorán.

Azzal elköszöntem és le is tettem, pont mire a busz begurult a megállóba. Az ajtó kinyílt, és az én unokaöcsém elsők között szállt le róla, egy nagyobb táskával a vállán.